Dél-Amerikából jelentjük - Exkluzív Alan Wilder-interjú!

Az, hogy Alan Wilder (aka Recoil) mi mindenre képes a rajongóiért, a hazai fanok számára sem teljesen ismeretlen. Gondoljunk csak a “Mester” április 16-án, a budapesti Diesel Klubban adott koncertjére, melyet kis híján meghiúsított az izlandi Eyjafjöll vulkán kitörése. Az ex-Depeche Mode tagot azonban ez sem rémítette meg - kísérőjével, Paul Kendall-lal kocsiba szálltak, és “potom” 1700 km-t levezettek azért, hogy a magyar híveket ne érje csalódás. Cserébe véget nem érő ovációval fogadták őket, és hatalmas szeretet kaptak.

- Hello, Alan! Javában zajlik a dél-amerikai Recoil-turné. A koncertkörút aktuális etapjában olyan országokat keresel fel, mint Argentína, Brazília, Peru, Kolumbia és Ecuador. Utoljára 1994-ben jártál itt a Depeche Mode-dal, az “Exotic Tour” során. Milyen emlékeid vannak arról a legendás turnéról?

AW: - A Depeche Mode anno a “Devotional Tour” meghosszabbításaként járt itt, amikor is már több mint 12 hónapja voltunk úton. Azt hiszem, addigra mindannyian agyilag leszívott állapotba kerültünk. Fletch hazautazott, és kihagyta a turnénak ezt a szakaszát (Daryl Bamonte (a Depeche Mode egykori road-ja, és jóbarátja (a szerk.)) vette át a helyét). Dave is eléggé rossz bőrben volt akkoriban, és emlékszem egy különleges repülőútra - Chilébe, vagy Argentínába tartottunk éppen -, ami elég nehézkesen zajlott. Magángéppel utaztunk, és Dave, hogy úgy mondjam, magán kívül volt - ami nem a legjobb dolog a repülő kényszerű fogságában. Emlékszem egy drog-razziára is, Sao Paulo egyik hoteljében, amit a mellettem lévő szobában folytattak. Az én szobám - csak úgy mellékesen jegyzem meg - ezzel egyidejűleg teljesen “át lett rendezve” Mr. Gahan által, ha érted, mire gondolok. Kisebbfajta káosz-hangulat uralkodott. A Santiago-i incidensek mellett, amikről már meséltem, elég sok minden történt velünk, azt hiszem. Emlékszem, a Chile-i show önmagában véve nagyon klassz volt - ami a közönség reakcióját illeti. A többi koncert is jó volt, de az emlékeim azokról már a homályba vésznek.

Ízelítő a legendás Chile-i koncertből, 1994-ből:

- A dél-, és latin-amerikai közönség mindig hűségesen kitartott melletted. Mit szóltak a Recoil live-set-jéhez?

AW: - Teljesen meghökkentett, és hatalmas öröm a számomra, amit eddig tapasztaltam, de azért nem lepett meg teljesen a rajongásuk - elsősorban emiatt is akartam itt turnézni. Amikor ezeket a sorokat írom, 3 koncerten vagyunk túl, amiket Santiago-ban, Buenos Aires-ben és Rosario-ban adtunk. Egyszerűen hihetetlen, amit az itteni közönségtől kaptam - foci-drukkerek stílusában skandálnak dalokat, végigtapsolnak minden számot (ami nem mindig könnyű, a Recoil stílusát ismerve) - általánosságban elmondható, hogy hatalmas zajt keltenek. Nagyon szívmelengető érzés ennyi mosolygó és elismerő arcot látni.

Sajnos, a 6-i koncertet Cordoba-ban le kellett mondanunk. Mindez abszolút nem rajtunk múlott. A fesztivál-szervezők nem tudták megszerezni a szabályos biztonsági engedélyeket a helyi hatóságoktól, a rendőrség pedig lefújt mindent, mielőtt még bármi elkezdődött volna. A szerződés szerint egy mini-fesztiválról volt szó, három külön sátorszínpaddal - szabadtéri helyszínen. A Recoil-t a nagyszínpad fő-fellépőjének hirdették be. A stábunk bőven időben érkezett Cordoba-ba, de aztán megtudtuk, hogy a show nehézségekbe ütközik - este 10 órakor még mindig arra vártunk, hogy beüzemeltethessük a projekciós-felszerelésünket és lefolytathassuk a soundcheck-et. 2-3000 embert vártak a helyszínre.

Nagyon remélem, hogy a rajongók nem minket hibáztatnak majd - mivel mi ott voltunk Cordoba-ban, és készen álltunk a fellépésre. Én előrelátóan már sajtótájékoztatót is tartottam a városban lévő hotelben, és mindannyian a lobby-ban ülve várakoztunk, hogy a helyszínre mehessünk, amikor meghallottuk, hogy a produkció bajba került. Természetesen, Paul és én nagyon el voltunk keseredve.

Összességében nem meglepő, hogy ilyesmi történhetett - bármit is gondoljanak most az emberek, Dél-Amerika nem véletlenül hírhedt a káoszról. A turné ezen szakasza alatt számos jelét tapasztaltuk ennek: hiábavaló találkozók a nagykövetségeken, utazási késések, eltűnt csomagok, úti sztrájkok, korrupt hatóságok, a felszerelésünkkel kapcsolatos zűrök, stb. Megpróbálok azonban felülemelkedni ezen, és higgadtnak maradni, mert az emberek melegszívűsége kárpótol a bürokrácia gyanakvásáért.

Három órát töltöttünk azzal ma (7-én) reggel, hogy megpróbáljuk bepótolni a show-t egy másik helyszínen (egy helyesnek látszó színházban, ami befogadta volna a produkciónkat), de valamely okokból kifolyólag ez túl bonyolultnak bizonyult. Próbálok azon lenni, amennyire csak tudok, hogy összejöjjenek a dolgok még a legembertpróbálóbb körülmények között is - hogy megadhassam a rajongóknak, amit nekik ígértem. Nem vártam 25 évet a turnézással, és erre most itt ülhetek egy hotel lobby-jában. A Cordoba-i esetben túl sok minden játszott össze ellenünk.

- A Recoil USA-turnéja rendben lezajlott, számos speciális vendéggel, mint pl. az Architect, a Conjure One és DJ Martin Gore. Dave Gahan is felbukkant a New York-i Recoil bulin. Kellemes órákat töltöttél az egykori csapattársakkal? Látsz esélyt arra, hogy Fletch is képviselteti magát a Manchester-i Recoil ‘Event’-en?

AW: - Fogalmam sincs, hogy Fletch eljön-e Manchester-be, de ha szeretne becsatlakozni hozzánk, szívesen látjuk.  Remek dolog volt újból együtt lógni Martin-nal és Dave-vel az Államokban. Mindketten jó formában voltak, és megdumáltuk, kivel épp mi történik. Sajnos nem volt kivitelezhető, hogy vendégeket vigyünk Dél-Amerikába is. Ahhoz, hogy a világ ezen országaiban dolgozhass, bonyolult munkavállalási vízumokat kell kitöltened, stb. Elég nehézkes és tekervényes dolog, ha ide akarsz turnét szervezni. Számos akadályt gördítenek eléd a bürokratikus folyamatok, és ez elég nagy kihívással bír. A helyi promóterek inkább ottani művészeket és DJ-ket raknak be mellénk, ami nekünk is jó.

- Az a hír járja, hogy a Depeche Mode jövőre új remix-albummal jelentkezik. Vince Clarke már készül egy ‘Behind The Wheel’-átirattal a kiadványra. Azt hallottam, te is tervezel újramixelni egy dalt. Melyik számhoz készítesz remixet?

AW: - Úgy tűnik, ma már senki előtt sem maradhat semmi titokban…

- Amikor legutóbb Budapesten jártál, nem tudtad megnézni a várost, mert elég nagy rohanásban voltál - köszönhető mindez annak a közlekedési őrületnek, amit a vulkáni hamu okozott. December 4-én Budapesten zárod a Recoil-turnét egy speciális bulival. Tervezed bepótolni az elmaradt városnézést?

AW: - Jelenleg nincsenek konkrét tervek. Legalább egy plusz napot szándékomban állt itt maradni, de van egy elkötelezettségem, ami Prágába szólít másnapra. Talán lesz egy órácskám, hogy kicsit körülnézzek, és valószínűleg elköltök egy kellemes vasárnapi ebédet, mielőtt elhagyom a várost. Bárcsak több időm lenne!

- És mik a jövőbeli terveid - a turné után?

AW: - A Karácsonyt a gyerekeimmel tervezem tölteni, bár nem sok kedvem van a hideg és nyirkos angol télhez. Megnézem, ahogy Anglia elpáholja Ausztráliát krikettben és az Újévben valószínűleg új anyagon dolgozom majd. Először is, rendbe kell tennem a nagybeteg stúdió-komputeremet. Hogy aztán mi lesz, azt én sem tudom biztosan. A zeneipar továbbra is krízishelyzetben van, és nem tudom, meddig tudom még finanszírozni a saját projektjeimet. Soha nem kaptam semmiféle előleget / kölcsönt, és most a Recoil-ról beszélek, így talán itt az ideje fontolóra venni nagyobb hasznot hozó tevékenységeket…

Hogy mi lesz ez a “nagyobb hasznot hozó tevékenység” Alan számára, az még erősen a jövő zenéje. Talán ennek egyik első megnyilvánulása lenne a Depeche Mode számára készülő remix?

Egy újabb kijelentés a “Mester”-től, ami fejtörésre késztetheti a rajongókat…

Amíg azonban minderre fény derül, Alan Wilder még egyszer tiszteletét teszi nálunk, a Szikrában, december 4-én. A Recoil vendégeként AndOne Géza fog DJ-zni, és Milkovics Mátyás (Neo) is bemutatja új, IO névre keresztelt zenei projektjét. A koncert után a Tesco Disco legénysége fűti tovább a táncparkettet a ‘80-as évek szinti-pop slágereire épülő gay bar set-jével.

Kihagyhatatlan!

forrás: freestate.hu